Az MI használatával nincs többé szükség maszkra? Az NXT okozta csillagműtermékekből kiindulva
Ez a cikk 2023-as jegyzetekből készült; néhány eszköz vagy munkafolyamat azóta frissült, olvasás közben érdemes erre figyelni.
Hagyományosan valójában nem kevés olyan feldolgozási folyamat van, amely tönkreteheti a csillagokat, például a zajcsökkentés, a dekonvolúció, a Wavelet, az LHE és így tovább. Éppen ezért régebben, amikor ezeket a folyamatokat használtuk, gyakran előbb egy csillagmaszkot kellett készítenünk, hogy megvédjük a csillagokat a károsodástól.
Amióta megjelentek a mesterséges intelligencia (MI) alapú folyamatok, a csillagok károsodása jelentősen csökkent. A csillagtalanító folyamatok lehetővé teszik, hogy előbb eltávolítsuk a csillagokat, és csak a hátteret erősítsük fel. Néhány folyamatot azonban nem feltétlenül lehet csillagok nélküli képen elvégezni – a hagyományos dekonvolúció például gyakran károsítja azoknak a csillagoknak a magját, amelyeknek a PSF-je nem megfelelő – ez a probléma persze, úgy tűnik, a BXT megjelenése óta megoldódott.
Vajon tehát, ha van MI, akkor többé nincs szükségünk maszkra? A legutóbbi tapasztalatom erre nemleges választ adott.
A probléma: az NXT rontotta el a csillagok középpontját lineáris állapotban
Amikor észrevettem, hogy a legutóbb feldolgozott képeimen nemlineáris állapotban minden csillag középpontjával probléma van, visszamentem néhány lépést, és végül megtaláltam a választ.
A NoiseXTerminator (NXT) mint új generációs, MI-alapú zajcsökkentő eszköz fő erénye éppen az, hogy automatikusan felismeri a zajt anélkül, hogy a kép többi részét befolyásolná. Az MI-modell betanításának köszönhetően ez a folyamat valóban nagyon jó munkát végez. Azt tapasztaltam viszont, hogy ha ezt a folyamatot lineáris állapotban használjuk, az a színes csillagok és a fényességi csillagok középpontjában eltérő problémákat okoz, mégpedig úgy, hogy ez a probléma nem szembeötlő, és rendszerint csak a nemlineáris stretchelés után vehető észre.
- Színes csillagok: a fényesebb csillagok magjának pixelei módosulnak (mint az ábra felső sorának közepén). Ez a helyzet nemlineáris stretchelés után furcsa színű műtermékként jelenik meg.
- Fényességi csillagok: rendszerint a csillag magja a legfényesebb, de az NXT használata után a csillag középpontjának fényessége csökken, aminek következtében a környezete lesz fényesebb a középpontnál, és a magban star fade probléma jelentkezik (mint az ábra alsó sorában). Ez a probléma az RGB-csillagokhoz képest kevésbé szembeötlő, de közepesen fényes csillagokon látható.
A megoldás: az MI-hez is maszk kell
Korábban, mivel nem találtam meg az okot, mindig a végén a Photoshopban a Patch Tool eszközzel javítottam ki a csillagok magját, a fényesség részénél pedig kissé megemeltem a fényeket, hogy a csillagok középpontja világosabb legyen.
Most, hogy megtaláltam a gyökerét, az eljárásom ez: az NXT használatakor legalább egy csillagmaszkot (vagy egy fényes objektumokat kijelölő maszkot) alkalmazok hozzá, ugyanúgy, mint a hagyományos zajcsökkentésnél.
Ezt a problémát jelenleg már jelentettem Russell Cromannak. Amíg meg nem oldódik, az NXT használatakor javaslom a maszk alkalmazását. Azt is javaslom, hogy nézzük vissza azokat a felvételeinket, amelyeken korábban NXT-t használtunk, és ellenőrizzük, nem jelentkezett-e hasonló jelenség.