本站提供正體中文版。切換到正體中文本站提供简体中文版。切换到简体中文This site is available in English.View in Englishこのサイトには日本語版があります。日本語で表示이 사이트는 한국어로도 제공됩니다.한국어로 보기Diese Website ist auch auf Deutsch verfügbar.Auf Deutsch ansehenEste sitio web también está disponible en español.Ver en españolQuesto sito è disponibile anche in italiano.Visualizza in italianoCe site est également disponible en français.Afficher en françaisEste site também está disponível em português.Ver em portuguêsDeze website is ook beschikbaar in het Nederlands.In het Nederlands bekijkenЭтот сайт также доступен на русском языке.Смотреть на русскомयह वेबसाइट हिन्दी में भी उपलब्ध है।हिन्दी में देखेंهذا الموقع متاح أيضًا باللغة العربية.عرض بالعربيةSitus ini juga tersedia dalam bahasa Indonesia.Lihat dalam bahasa IndonesiaBu site Türkçe olarak da mevcut.Türkçe görüntüleTa strona jest dostępna także po polsku.Wyświetl po polskuTrang web này cũng có phiên bản tiếng Việt.Xem bằng tiếng Việtاین وب‌سایت به فارسی هم در دسترس است.مشاهده به فارسیЦей сайт також доступний українською.Переглянути українськоюTato stránka je k dispozici také v češtině.Zobrazit v češtiněAcest site este disponibil și în limba română.Vizualizare în românăเว็บไซต์นี้มีเวอร์ชันภาษาไทยดูเป็นภาษาไทย

Honnan származik egy galaxis diffúz gáza? A lineáris feldolgozás fontosságáról

Lineáris fázis2022.02

Van, aki azt hiheti tévesen, hogy a galaxisok azon fehéres, elmosódott gázrétegét a PixInsight „állítja elő”. Valójában nem erről van szó. Ez a gáz olyan jel, amely eleve jelen van az adatban, és Photoshoppal ugyanúgy elő lehet hozni. Hogy miért nem jön elő, annak fő oka ez: ha a képet közvetlenül nemlineárissá alakítjuk anélkül, hogy átesne a lineáris feldolgozáson, feleslegesen veszünk el belőle rengeteg részletet.

Két gyakori hiba

A lineáris feldolgozás kihagyása mellett egy másik súlyos hiba, hogy JPG-vel állítunk össze LRGB-t. A JPG csak 8 bites, és az abban lévő adatmennyiség egyszerűen nem elég. Ennek következtében a fényességi részletek szinte teljesen elvesznek, és a végén már csak egy üres – ráadásul még jól ki sem egyensúlyozott – színtelítettség marad. A jó minőségű nyers kép így megy veszendőbe.

Az ilyen gyakorlásnak, bármennyit is csinál belőle valaki, nincs haszna, mert a munkafolyamat és a szemlélet már a legelejétől fogva hibás. Magam is kipróbáltam ezt a fajta képfeldolgozást: valóban gyorsan meglett a kép, de ugyanilyen gyorsan falba is ütköztem – éppen azért, mert rossz a módszer, nem lehet vele messzire jutni.

Elég sok kezdőtől hallottam már, hogy a rendes asztrofotós oktatóanyagok nézésétől elálmosodnak. Ezekben a rendes munkafolyamatokban azonban mind a lépések sorrendje, mind a fogalmi oldal szóba kerül – akiknek ez még nem egészen világos, azoknak érdemes visszalapozniuk, és újra átnézniük őket.

Jó alapanyaghoz több feldolgozás kell, nem kevesebb

A mélyég-képek feldolgozása kicsit másképp működik, mint a főzés. A jó képminőségű alapanyagnak éppen ellenkezőleg több feldolgozásra van szüksége ahhoz, hogy ne menjen veszendőbe ez az adat. Ami pedig a nem túl jól sikerült alapanyagot illeti, éppen az képes igazán „gyorsan képet adni” – mert eleve nincs benne sok olyan részlet, amit elő kellene hozni feldolgozással.

Más szóval, hogy milyen gyorsan készül el egy kép, nem ugyanaz, mint hogy milyen jól van feldolgozva. Amikor részletgazdag, jó minőségű adat van a kezünkben, csak akkor szolgáltatunk igazságot ennek az anyagnak, ha hajlandók vagyunk időt szánni arra, hogy végigjárjuk a rendes munkafolyamatot.

Ugyanabból a nyers fájlból, régebben nem PI-s munkafolyamattal (APP-ben összeállítva, Lightroomban feldolgozva, a Photoshop Mix alkalmazásban összeállítva, JPG-n keresztül) kapkodva elkészített eredmény; a fényesség- és színrészletek láthatóan elégtelenek

Végül még egy kiegészítés: a jelenlegi telefonos és táblagépes alkalmazások csak egyszerű színbeállításra alkalmasak; ahhoz, hogy a munkafolyamat szerint rendesen feldolgozzunk egy mélyég-asztrofotót, továbbra is számítógépre van szükség.