本站提供正體中文版。切換到正體中文本站提供简体中文版。切换到简体中文This site is available in English.View in Englishこのサイトには日本語版があります。日本語で表示이 사이트는 한국어로도 제공됩니다.한국어로 보기Diese Website ist auch auf Deutsch verfügbar.Auf Deutsch ansehenEste sitio web también está disponible en español.Ver en españolQuesto sito è disponibile anche in italiano.Visualizza in italianoCe site est également disponible en français.Afficher en françaisEste site também está disponível em português.Ver em portuguêsDeze website is ook beschikbaar in het Nederlands.In het Nederlands bekijkenЭтот сайт также доступен на русском языке.Смотреть на русскомयह वेबसाइट हिन्दी में भी उपलब्ध है।हिन्दी में देखेंهذا الموقع متاح أيضًا باللغة العربية.عرض بالعربيةSitus ini juga tersedia dalam bahasa Indonesia.Lihat dalam bahasa IndonesiaBu site Türkçe olarak da mevcut.Türkçe görüntüleTa strona jest dostępna także po polsku.Wyświetl po polskuTrang web này cũng có phiên bản tiếng Việt.Xem bằng tiếng Việtاین وب‌سایت به فارسی هم در دسترس است.مشاهده به فارسیЦей сайт також доступний українською.Переглянути українськоюTato stránka je k dispozici také v češtině.Zobrazit v češtiněAcest site este disponibil și în limba română.Vizualizare în românăเว็บไซต์นี้มีเวอร์ชันภาษาไทยดูเป็นภาษาไทย

Színes kamerás felvételek erősítése dual-band szűrővel

Nyújtás és nemlineáris fázis2022.05

Egy színes kamera (OSC) és egy dual-band (kettős keskenysávú) szűrő párosítása az utóbbi években igen népszerű kombinációvá vált. A szűrővel készült felvételeken azonban furcsa színűek a csillagok, és a háttér is furcsán fest, míg a tiszta RGB-nek gyakran nincs elég ködje. Ez a cikk egy olyan megközelítést mutat be, amely „mindkettő erősségét kihasználja, és pótolja egymás hiányosságait”: a dual-band szűrő jelét használjuk fel az eredeti színes RGB-kép erősítésére.

Miért kell pótolni egymás hiányosságait

Nézzünk először egy nagyon szemléletes összehasonlítást. Az interneten a színes kamerával készült képek többsége általában csak az egyik változatot mutatja:

  • Bal oldalon (szűrő nélkül): halvány köd, de normális csillagok.
  • Jobb oldalon (dual-band szűrővel): jobb vörös köd, de furcsa csillag- és háttérszínek.

A szűrő nélkül (balra) és dual-band szűrővel (jobbra) készült színes felvételek előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása

Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ezért – csakúgy, mint a monokróm kamerák feldolgozási szemléletében – a legjobb eredményt az adja, ha mindkét felvétel erősségeit kiemeljük, és kölcsönösen pótoljuk egymás hiányosságait: megtartjuk az RGB normális csillagait, miközben hozzáadjuk a dual-band szűrő által felerősített ködöt.

Ködök: a Ha és az OIII fokozatos hozzáadása az RGB-hez

A konkrét módszer a dual-band szűrős felvétel Ha- és OIII-jelét használja fel az eredeti színes RGB-kép erősítésére. Ez a folyamat egyszerre oldja meg az RGB elégtelen ködét, valamint a dual-band furcsa csillagszíneit és egyhangú ködszínét. Nézzünk egy négyes összehasonlítást:

  • Bal fent: színes kamerával készült felvétel (RGB)
  • Jobb fent: dual-band szűrővel készült felvétel (Ha + OIII)
  • Bal lent: a Ha-jel hozzáadva a bal felső képhez (RGB + Ha)
  • Jobb lent: majd az OIII-jel hozzáadva a bal alsó képhez (RGB + Ha + OIII)

Az RGB, a Ha+OIII, az RGB+Ha és az RGB+Ha+OIII négyes összehasonlítása az erősítési folyamatról

(Ebben a példában ZWO ASI 2600MC kamerát és Askar ACL 200 objektívet használtunk, a dual-band szűrő pedig egy Antlia ALP-T Dual Band 5nm.)

Egyszer én is alkalmaztam egy sötét ködre azt a módszert, amelyet Chu Yi-Ching osztott meg: „a Ha hozzáadása színes képhez a PixelMath segítségével”. Az ő eredeti használata galaxisokra irányult, de úgy tűnik, ködöknél is ugyanolyan sikeresen működik.

A Farkas-köd (Wolf Nebula) dual-band szűrővel erősített eredménye

Galaxisok és törpegalaxisok: ugyanígy alkalmazható

Ez az erősítési módszer nemcsak ködöknél működik, hanem galaxisoknál vagy törpegalaxisoknál is, például a Nagy Magellán-felhő esetében. Nézzünk egy négyes összehasonlítást:

  • Bal fent: 6 órán át készült színes felvétel
  • Jobb fent: 10 órán át készült dual-band szűrős felvétel
  • Bal lent: RGB + Ha
  • Jobb lent: RGB + Ha + OIII

A Nagy Magellán-felhő erősítésének összehasonlítása RGB, dual-band, RGB+Ha és RGB+Ha+OIII módban

Az utóbbi években már léteznek RGB+Ha all-in-one szűrők is, amelyek szerintem egészen alkalmasak galaxisok vagy törpegalaxisok fotózására – mindössze öt és fél óra OSC-felvétellel is már egészen jó az eredmény.

Egy galaxis eredménye RGB+Ha all-in-one szűrővel fotózva

Az all-in-one szűrővel készült galaxiskép egy részlete

Érdemes megjegyezni, hogy ennek a fajta fotózásnak megvannak a maga gyakorlati korlátai is: a nagy felbontású kamerák (például a QHY 600C 60 megapixeles érzékelője) nagyon nagy fájlokat készítenek, és a WBPP futtatása jó sok időt vesz igénybe; ha pedig az objektív kromatikus aberrációja szembetűnő (például egyes objektíveknél a csillagok az RGB három csatornájának szétválasztása után is az egyik oldalon vörösek, a másikon kékek maradnak), az pedig olyan rész, amit ez a módszer sem tud megmenteni.